Tegnap és ma sem történt szinte semmi.
A mélyponton levő hangulat kezd megszokottá válni. Én például már jókat tudok nevetni. Ma vettem észre, hogy belül átléptem egy határt. Már leperegnek rólam a hírek. Már nem tudom komolyan venni a dolgokat, remélni persze nem tudok, de próbálom a dolgok vicces oldalát meglátni. Remélem ez nem az elmebaj első jele, hanem az életösztöné - majd kiderül, a gyerekek még pozitív visszajelzést adnak.
A január 31-i határidő már igen közeli, talán holnap, holnapután megérkezik az értesítés, hogy mit is kell csinálnom. Nekem van ötletem, de tartok tőle, hogy ez messze van a majdani tankig. elképzeléstől. Mindenesetre személyesen üzente, hogy még nem tudja, mit vár el. Már nem is érdekel. Valószínűleg akkor is ezt adom, le, ha mást kér.
Nézegettem a médiát, vannak érdekességek.
A TTE elnöke számomra nem említ új dolgot, de nagyon jól hangsúlyozza ki a lényeget. "Jöhetnek a szakfelügyelők és pl. egy történelem tanár munkáját lehet, hogy egy matematika, ének vagy technika tanár fogja ellenőrizni". Ez teljesen így van, hiszen maga HR mondta el, hogy a szakfelügyelet nem a szakmai munkát fogja ellenőrizni, tehát bárki lehet szakfelügyelő.
HR ma egyébként Szegeden járt, hogy megnézze, mekkora sikertörténet van abban a városban, amely a legnagyobb vidéki ellenállás színhelye. Ma reggel már meg is írták a lapok, hogy milyen fontos vendég érkezik, tehát nem sok esélyt hagytak egy komolyabb demonstrációnak (a tüntetéshez 1 nappal hamarabb be kell nyújtani a kérvényt a rendőrséghez, tehát arra nem volt esély). Két helyi lap tudósítása szerint HR berendelte az igazgatókat, hogy elmondja nekik, hogy minden a legnagyobb rendben, mert eddig minden borzasztó volt, de most eljön Csodaország. Mint az in flagrantin ért férj: - Kinek hiszel, a szemednek, vagy nekem?! Tényleg nem értem, mire volt jó, hogy megpróbálta meggyőzni a leginkább érintett igazgatókat, hogy minden a legnagyobb rendben, miközben, ők aztán tényleg tudják, hogy ettől milyen messze vagyunk.
