Megvolt az utolsó teljes munkanap. Csendesen telt, mindenki túl akart már ezen esni. Persze téma volt a tegnap, meg a többi aktualitás, de volt már izgalmasabb nap bőven.
Aztán jött a hír.
Érdeklődtem, hogy mi van már a pályázatunk bérkifizetésével, mert az optimista verzió hét elejére, a realista tegnap, de legkésőbb mára tette a fizetést (a pesszimista 28-ra). Megtudtuk, hogy részünkről minden rendben történt, tulajdonképpen eggyel feljebb is, ám valaki tegnap vagy hamarabb (tudom, kicsit pletykaízű, de láttunk már ilyet) leállította a kifizetést. Csak így. Azt mondta, várni kell ezzel. Valami új főnök. Aki még nincs is hatalomban, mert csak január 1-től lesz ő itt valaki, de már persze kinevezték. Keresi a hangját, erejét. Meg a karácsonyi jutalmat. A mienket...
Többszöri (áttétes) kérésünkre megpróbálják elintézni, hiszen ez a pénz a mienk. Ez nem az önkormányzat vagy akárki más pénze. Ezzel nem rendelkezhetnek. Nem is világos, hogy egyáltalán mi közük van hozzá, de elfogadtuk, hogy mindenhez engedély kell (írtam már, hogy ez Gyurcsány műve?), minden sokkal lassabb, macerásabb, és ha elmulasztunk valamit, akkor ajjaj. De hogy elutasítsanak egy fizetési igényt, amire ott a pénz a számlánkon? A mi számlánkon! Az a pénz, amit mi nyertünk! Ráadásul pályázati előírás, hogy még idén megtörténjen a kifizetés, különben bukta!
Azt mondták, hogy megpróbálják. Ott lesz a számlán 28-án. Legalábbis papíron. De a következő banki napon tényleg biztosan. Ez ha jól értettem január 2. Az mintha nem idén lenne. Az már egy másik időszámítás. Ennyit a karácsonyi jutalomról.
