A tegnapi jó hangulat nem tartott sokáig. Szüdi összegzi az eddigieket.
A nyugdíj kapcsán kiderült, feltehetően miért is van dilemma a suliban. Valószínű, hogy megérkezett az utasítás a lehetőség szerinti azonnali (törvénytelen) nyugdíjazásra, ami nem történt meg, de kellően megzavarta a koros kollégákat. Van, aki most már csak azt mondogatja, hogy ő megy amint tud, mert semmi nem érdekli, csak a nyugalom, őt ne hitegessék, ne kötelezzék naponta össze-vissza. Alighanem ez a kormány célja. Ahogy önként mondtak le a nyugdíjpénztári tagságról, ahogy önként ment nyugdíjba a bírák zöme. Szeretem a magyar nyelvet, olyan kifejező: az önként és az önkény csak egy apró betű eltérés.
Ma megtudtuk, hogy az ebédpénzt nem csak a szoftver hiánya miatt nem szedhetjük, hanem egyáltalán nem engedélyezett semmilyen pénzszedés az iskolában. Illetve csak egy módon, ha olyan cég végzi, akihez semmi közünk. Tehát az étkeztető kijön 2 nap beszedni a havi pénzt. Tulajdonképpen örülni kellene, hiszen csökken a feladat, felelősség. Bár én nem értem, hogy lesz így olcsóbb a rendszer, de annyi világos, hogy az étkeztetőt magáncég vagy önkormányzati, tehát a KIK költségvetését nem növeli, ha áremelésre kényszerülnek emiatt. Mi meg majd kifizetjük...
Egy elejtett megjegyzésből úgy tűnt, hogy a bokorintézmények esetében a cél, hogy valóban egyetlen intézmény alakuljon ki, tehát 1 igazgató és néhány helyettes, de nem lehetnek tagintézményi önállóságok semmilyen szinten. Ez elég komoly változtatás lesz, mindenesetre logikus. A köznevelési törvény persze ismeri a tagintézmény fogalmát, de ennek nem mond ellent, hiszen az ezt követő lépés az iskolák összevonása lesz, vagyis a kisebb járásonként 1 összintézmény. A szakképzőket 5-10000-es bokrokká kell szervezni, ez már tavaly óta ismert terv. Ezt csak gátolnák a jelenlegi bokrok. Mit jelent ez? Hogy amikor a dolgozók telephelyükön kötelesek dolgozni. Ma ez a tagintézményt (néhol annál is kisebb egységet) jelent, ezután viszont ennek többszörösét. Teljesen logikus, hiszen csak így lehet racionalizálni a gyakorlatban is. Elsőként azzal, hogy a tagintézményi igazgatóságokat menesztik. Amúgy is feleslegesek, hiszen jogkörük szinte 0: se munkáltatói, se pénzügyi, se szakmai. Adminisztratív dolgozók már csak, akik kiemelt bért kapnak. Helyettük alkalmazhatóak olcsóbb munkaerők, akik ráadásul az alantasabb munkát is szívesebben elvégzik. A köznevelési törvény mellékleteiben meghatározott létszámra vonatkozó szimpatikus számok is mindjárt sokkal racionálisabbak lesznek, ha így nézzük őket, pl. pszichológus vagy rendszergazda intézményenként 1 fő (ez szakképző esetében megyénként 1, a többi kb. járásonként 1).
Bár nem látom a racionalizálás szükségességét, hiszen, ha bárhol belenézünk a sajtóba, az látszik, hogy válságnak nyoma sincs. A fontos területek kiemelt támogatást kapnak, pl. a foci idén kb. 84 milliárd (!) forintot. ez négy évi életpálya-modell ára, aminek bevezetésére idén négy hónapra sincs pénz...
Ma kiderült, hogy a sztrájkbizottság megosztottabb, mint gondoltuk. Eddig úgy tűnt, HR és Balog csak blöffölt, mikor a megegyezés közeliségét ecsetelte. Most kiderült, hogy a PSZ valójában nem is akart tiltakozni, csak eljátszotta az ellenállást. Nehéz is lett volna nemet mondaniuk, mikor a kisebb szervezetek mind ezt szorgalmazták. Aztán sorra jöttek a tárgyalások, ahol szinte semmi sem történt, és most már az utolsó előtt nyilvános lett a PDSZ jóvoltából, hogy miben egyeznek meg. Mendreyék pedig úgy döntöttek hulljon le a lepel. Ha az iskolai társadalom ez ellen nem tiltakozik, akkor úgyis vége mindennek. Bátor döntés, az egyetlen, ami becsülettel vállalható.
